Programok / Kiállítások, vásárok

Település:
Békés megye, Mezőhegyes

Kategória:
Kiállítások, vásárok


Pontos cím, geokód, térkép 5820 Mezőhegyes , Szent György tér 1. GPS: 46.313522 | 20.817523 Megnézem a térképen


Helytörténeti Gyűjtemény Mezőhegyesen Vasúttörténeti kiállítás Régészeti kiállítás Számítógép történelem kiállítás Iskolamúzeum Cukorgyár története kiállítások várják az idelátogatókat!

Helytörténeti Gyűjtemény Mezőhegyes
Bakancslistába

A tározók az újkőkor, a rézkor és a bronzkor, a római kor, a népvándorláskor, valamint a honfoglaláskortól a török-korig terjedő időszakok gazdag tárgyi hagyatékát mutatják be. Kiemelkedik a Peregi Udvar területén fekvő, hatalmas avar temető leletanyaga – Tarkó Gábor és csapata több ezer cserépedény töredéket, emberi és lócsontokat gyűjtött itt 2002 őszén. Ugyanakkor számos szomszédos vagy kistérségi település területéről származó híres lelet is kiállításra került, mint például Battonya világhírű újkőkori lelőhelye, Battonya-Gödrösök leletanyaga.
Helytörténeti Gyűjtemény Mezőhegyes

    BEMUTATKOZÁS
    NYITVA TARTÁS
    LÁTNIVALÓK

Vasúttörténeti kiállításunk

2008. május 30-án nyílt meg állandó vasúttörténeti kiállításunk, 125 éves lett Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Mezőhegyes állomás. A hatalmas tárlat anyagát Perlaki János állomásfőnök jóvoltából Tarkó Gábor helyezte el az egyik emeleti nagyteremben. A gyönyörű terepasztalt Virág László nyugalmazott műszaki főellenőr készítette, aki egykor a fűtőházban dolgozott. Láthatnak itt két világháború közötti főnöki irodát, bakterházat, várótermet teljes berendezéssel, pályamesteri könnyű vágánygépkocsit, számos dokumentumot és fotót. A technikatörténeti kiállítás megnyitóján Szabó Gyula nyugalmazott vasúti tábornok beszédében „a Közlekedési Múzeum kihelyezett tagozatának” nevezte a termet.

In Memoriam Fekete István

Az gyűjtemény 2005. április 23-án megnyitott tárlatának címe: „Mezőhegyes a boldog békeidőkben”. A Helytörténeti Gyűjtemény új, állandó fotókiállítása a két világháborút – pontosabban az első és a második világháborút – megelőző időszakot öleli fel. A 19. század végéről származó fotóritkaságok és Ifj. Kerekes György képeslapgyűjteményének 19-20. század fordulóján postázott darabjai az első világháború előtti Mezőhegyesre viszik el a Kedves Látogatót. Településünk kiegyezés utáni virágkorának pillanatképeit csodálhatják meg, Kozma Ferenc és Gluzek Gyula nagy generációjának alkotásait – kopott fotók másolatain bár, de eredeti fényükben.

Régészeti kiállítás

Az épület boltozott, történelmi hangulatú földszinti nagyterme Mezőhegyes régészeti kiállításának ad otthont. Az őskortól a török-korig a kiállítás anyagát főleg régészeti terepbejárás során gyűjtötték a Szegedi Tudományegyetem régészet szakos hallgatói, Tarkó Gábor vezetésével, Dr Szatmári Imre régész, főmuzeológus, megyei múzeumigazgató felügyelete mellett. A tározók az újkőkor, a rézkor és a bronzkor, a római kor, a népvándorláskor, valamint a honfoglaláskortól a török-korig terjedő időszakok gazdag tárgyi hagyatékát mutatják be. Kiemelkedik a Peregi Udvar területén fekvő, hatalmas avar temető leletanyaga – Tarkó Gábor és csapata több ezer cserépedény  töredéket, emberi és lócsontokat gyűjtött  itt 2002 őszén. Ugyanakkor számos szomszédos vagy kistérségi település területéről származó híres lelet is kiállításra került, mint például Battonya világhírű újkőkori lelőhelye, Battonya-Gödrösök leletanyaga. A tárgyak megőrzéséért és felajánlásáért köszönet illeti meg Csathó Andrást, a battonyai Molnár-C. Pál Képtár és helytörténeti gyűjtemény vezetőjét.

Cselédek, summások, szakmányosok

2004-ben nyílt meg „Cselédek, summások, szakmányosok” címmel állandó néprajzi és helytörténeti kiállításunk Mezőhegyes várossá avatásának tizenötödik évfordulója alkalmából. A belterületről és a majorokból származó régi munkaeszközök, használati tárgyak, bútorok mellett a cselédvilággal kapcsolatos képanyagot, szövegeket, interjú részleteket vetítünk projektor segítségével. A tárgyak képi hátterét adja háromszáz képből álló digitalizált képeslapkiállításunk is, mely Hollós László és Ifj. Kerekes György gyűjteményéből készült. A néprajzi anyagot Hollós László tanár, igazgatóhelyettes és Tarkó Gábor gyűjtötték. Erdélyi Imre, Id. Hári József, Hegyi Pál, Kádi László, Lőrincz Tibor, Mály Ida, Marosváriné Almási Teréz, Tarkó Mihály, Torma József, Tóth Kálmán és még sokan mások adományoztak tárgyakat a kiállításhoz.

Számítógép történelem

"Számítógéptörténelem” című kiállításunk volt a harmadik, amely 2004-ben készült el. Janovszki László informatikus, tanár szakmai tanácsai és az általa írt vezetők segítették Tarkó Gábort magángyűjteménye bemutatásában. Az ideiglenesre tervezett kiállítás ma is nyitva áll a látogatók előtt. Az egyik legértékesebb bemutatott darab Tarkó Mihály tulajdona: a hetvenes évek második felében a HUNOR elektronikus számológép még asztali méretű volt, a négy alapműveletet tudta, és nyolcvanezer Forintba (mai értéken mintegy másfél millió Forintba) került. Vakok és gyengén látók számára gyártott különlegesség az Arató András-Vaspori Teréz házaspár által a nyolcvanas években kifejlesztett – az akkori Commodore gépekhez hasonló – Homelab-4 számítógép, mely képes volt beszélni. Fortran nyelven működött az az „ADDO” lyukszalag olvasó, melyet anno a Cukorgyárban használtak. Ugyancsak az egykori üzemből származik a CM5400 típusú, 1981-es bolgár gyártmányú winchester és drive (a cserélhető lemezek kapacitása: 2X2,8 Megabyte, súlya 40 kg). Az asztalokon működőképes, kipróbálható Commodore 16, Commodore 64, Commodore 128 és Amiga 1200 konfigurációk, printerek, plotterek és más hardver-eszközök, Mattel Electronics Intellivision Tv-játék 1979-ből. A HT 1080Z és HT 1080Z/64 magyar iskola számítógépek 1983 és 1986 között készültek (az első „school computer”-ből mindössze 2364 darab készült). Megtalálhatók a Videoton TV-Computerek, PC-konfigurációk, különféle alaplapok, grafikus és hangkártyák, régi processzorok és más érdekességek, számítógépes szakkönyvek, programozói könyvek, folyóiratok (Commodore Világ, 576 Kbyte, Commodore újság, Ötlet, stb.). A kiállítás az abakusztól, a logarléctől és a mechanikus számológépek összes generációjától az első generációs laptopok és palmtopok világáig kalauzolja a látogatót, elsősorban a számítástechnika iránt érdeklődő fiatalabb korosztály körében népszerű. A múzeumban kiállított hardvergyűjtemény egyszersmind a városunkban valaha használt számítástechnikai eszközöket vonultatja fel. A közeljövőben tervezzük szoftver-archívum és mobiltelefon-kiállítás létrehozását, utóbbihoz szponzorokat keresünk. A kiállítás létrehozásában részt vett Mucsi Mária és Setényi "Soma" Sándor. Munkájukat ez úton is köszönjük!

Iskolamúzeum

Elsőként megnyitott, földszinti termünk a majori iskolák életét bemutató kiállításnak ad otthont. A kiállítást Balanyi Miklós nyugalmazott tanár rendezte be, aki maga is negyed évszázadnyi időt tanított a 47-es és a 73-as majorokban. A gyűjtemény anyaga főként a 19. század végéről és a 20. század elejéről származik. Itteni feladataink a gyűjtemény bővítésén túl elsősorban a berendezési tárgyak egy részének restaurálása. Hosszabb távon a termet szeretnénk még hangulatosabbá tenni – például a fénycsővilágítás és a gázkonvektorok korabeli „technikára” való lecserélésével.

Volt egyszer egy cukorgyár

A második földszinti terem az 1889-től 1997-ig működő Mezőhegyesi Cukorgyár kiállítása. A folyamatosan bővülő kiállítás bemutatja többek között a Cukorgyár történetét, szervezeti felépítését, termékeit, a gyártási folyamatot, az üzem termékeit, a gyár dolgozóinak életét, munkaeszközeit. A tárgyak mellett a gyár száz éves történetének fontos eseményeit végigkövető fényképek, dokumentumok kaptak helyet. Többek között műszaki üzemkönyvek, munkakönyvek, vegyvizsgálati naplók, a cégvezetők által használt könyvek, az alapítás és az építkezések dokumentumai, pénztárkönyv kivonatok, újságcikkek, bérleti és más szerződések. A terem anyagának gyűjtése, a volt cukorgyári üzemi konyha emeletéről történt átszállítása és itteni elhelyezése Csilek Istvánnak, Hollós Lászlónak, Tokovics Józsefnek és Dr Vitay Jánosnak köszönhető. A gyűjteményt értékes tárgyakkal gyarapították Hári József, Janecskó György és Tarkó Mihály.

A kis "Vörös Szoba"

Néprajzi tárlatunkkal egy időben nyílt meg „A mezőhegyesi úttörőcsapatok története” című helytörténeti kiállításunk, mely az országban szinte egyedülállóan gazdag. Az úttörőkiállítás Balanyi Miklós nyugalmazott tanár közel negyven éves gyűjtőmunkáját dicséri, aki a kiállítás rendezésében is részt vett. Egykori tanárom, aki a múzeum létrehozásában élévülhetetlen érdemeket szerzett, 2005-ben hunyt el. Személyes tárgyaiból, fotókból életútját bemutató kis tárlatot fogunk rendezni. A kiállítás szocialista gyermekjátékok egész sorát felvonultatja a matrjoskától társasjátékokon át a Videoton Tv-játékig; más technikai vonatkozású tárgyak is szerepelnek, például a Néprádió, ’50-es évekbeli iskolarádió, a Pajtás és Szmena fényképezőgépek, a 73-as majori 4497. számú Ady Endre Úttörőcsapat trombitája és számos érdekesség, a szocialista ipar hétköznapi termékei. Az úttörőmozgalom szinte teljes sajtója az érdeklődők rendelkezésére áll – ma is népszerűek a Pajtás újság Hahota és Kockás című kiadványai. A gyűjteményben a Tábortűz, az Úttörővezető és több újság teljes évfolyamai, sok kötet kommunista irodalom fellelhető. A fiatalabb felnőtt korosztály minden alkalommal nagy érdeklődéssel és élvezettel keresgéli egykori őrsi, raj- és csapatnaplóját, zászlóját, a fotókon igyekszik felfedezni gyermekkori önmagát. A kiállítás anyaga óriási, sajnos nagy része a raktárban kapott helyet – ez az anyag a látogatók kérésére ugyancsak hozzáférhető, kizárólag helyben olvasható. A jövő évben még egy ilyen kis teremmel bővítjük ennek a kiállításnak a kiállítóterét.

Forradalom Kis Budapesten

Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján nyílt meg a mezőhegyesi eseményekről készült interjúkat, a Rákosi-éra fotóit és az 1948-as mezőhegyesi Rákosi-nagygyűlés híradó felvételét, interjúkat, kommunista relikviákat, technikai és haditechnikai eszközöket, korszimbólumokat – több száz tárgyat és dokumentumot bemutató időszakos kiállításunk. Címe: „Mezőhegyes 1956-2006 Forradalom Kis Budapesten”. A kiállítás jelenleg is megtekinthető az intézményben - a nagy érdeklődésre való tekintettel idejét meghosszabbítottuk, majd állandó kiállítássá alakítottuk. Az ’56-os Emlékév alkalmából a folyosó helyreállítását, a gyűjtést és a kiállítás rendezését magam végeztem. Sok esetben ütköztem falakba kutatómunkám során, a forradalmat megélt idős emberek, akikkel jó viszonyt ápolok, most udvariasan visszautasítottak, több odaígért tárgyat nem kaptam meg. 1956-ot le nem írható, meg nem fogható, forráskritikával nem kezelhető érzelmi kavalkád lengi körül. Bonyolultságuk túlmutat az értelmezés korszakos vagy aktuálpolitikai elvárásain és meglehet, a történelemtudomány módszertani lehetőségein is. A kiállítást több mint ötven nagy méretű fotó és több mint száz gépelt oldalnyi vezető szöveg kíséri végig a hosszú folyosón. A fotókon a kultúra (Bogdán Imre színházcsoportja), épületeink („a Gödör”), zenekarok (például az országos hírű Lőcsei fúvószenekar), termelési eszközök (U2-es traktor burgonyaszedővel), iskolai, szakiskolai életképek (kisiskolások és óvodások előadásai, a fekete egyenruhás szakiskolások, a „varnyúk”) és korképek jelennek meg.

Forrás: A múzeum honlapja

 
Lap tetejére
Mentés
Kapcsolódó témák:

    Helytörténet

    Még több a településen: Mezőhegyes
    Mezőhegyesi látnivaló
    Mezőhegyesi szabadidő
    Mezőhegyesi gasztronómia













20Helytörténeti Gyűjtemény Mezőhegyes
Bakancslistába

A tározók az újkőkor, a rézkor és a bronzkor, a római kor, a népvándorláskor, valamint a honfoglaláskortól a török-korig terjedő időszakok gazdag tárgyi hagyatékát mutatják be. Kiemelkedik a Peregi Udvar területén fekvő, hatalmas avar temető leletanyaga – Tarkó Gábor és csapata több ezer cserépedény töredéket, emberi és lócsontokat gyűjtött itt 2002 őszén. Ugyanakkor számos szomszédos vagy kistérségi település területéről származó híres lelet is kiállításra került, mint például Battonya világhírű újkőkori lelőhelye, Battonya-Gödrösök leletanyaga.
Helytörténeti Gyűjtemény Mezőhegyes

    BEMUTATKOZÁS
    NYITVA TARTÁS
    LÁTNIVALÓK

Vasúttörténeti kiállításunk

2008. május 30-án nyílt meg állandó vasúttörténeti kiállításunk, 125 éves lett Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Mezőhegyes állomás. A hatalmas tárlat anyagát Perlaki János állomásfőnök jóvoltából Tarkó Gábor helyezte el az egyik emeleti nagyteremben. A gyönyörű terepasztalt Virág László nyugalmazott műszaki főellenőr készítette, aki egykor a fűtőházban dolgozott. Láthatnak itt két világháború közötti főnöki irodát, bakterházat, várótermet teljes berendezéssel, pályamesteri könnyű vágánygépkocsit, számos dokumentumot és fotót. A technikatörténeti kiállítás megnyitóján Szabó Gyula nyugalmazott vasúti tábornok beszédében „a Közlekedési Múzeum kihelyezett tagozatának” nevezte a termet.

In Memoriam Fekete István

Az gyűjtemény 2005. április 23-án megnyitott tárlatának címe: „Mezőhegyes a boldog békeidőkben”. A Helytörténeti Gyűjtemény új, állandó fotókiállítása a két világháborút – pontosabban az első és a második világháborút – megelőző időszakot öleli fel. A 19. század végéről származó fotóritkaságok és Ifj. Kerekes György képeslapgyűjteményének 19-20. század fordulóján postázott darabjai az első világháború előtti Mezőhegyesre viszik el a Kedves Látogatót. Településünk kiegyezés utáni virágkorának pillanatképeit csodálhatják meg, Kozma Ferenc és Gluzek Gyula nagy generációjának alkotásait – kopott fotók másolatain bár, de eredeti fényükben.

Régészeti kiállítás

Az épület boltozott, történelmi hangulatú földszinti nagyterme Mezőhegyes régészeti kiállításának ad otthont. Az őskortól a török-korig a kiállítás anyagát főleg régészeti terepbejárás során gyűjtötték a Szegedi Tudományegyetem régészet szakos hallgatói, Tarkó Gábor vezetésével, Dr Szatmári Imre régész, főmuzeológus, megyei múzeumigazgató felügyelete mellett. A tározók az újkőkor, a rézkor és a bronzkor, a római kor, a népvándorláskor, valamint a honfoglaláskortól a török-korig terjedő időszakok gazdag tárgyi hagyatékát mutatják be. Kiemelkedik a Peregi Udvar területén fekvő, hatalmas avar temető leletanyaga – Tarkó Gábor és csapata több ezer cserépedény  töredéket, emberi és lócsontokat gyűjtött  itt 2002 őszén. Ugyanakkor számos szomszédos vagy kistérségi település területéről származó híres lelet is kiállításra került, mint például Battonya világhírű újkőkori lelőhelye, Battonya-Gödrösök leletanyaga. A tárgyak megőrzéséért és felajánlásáért köszönet illeti meg Csathó Andrást, a battonyai Molnár-C. Pál Képtár és helytörténeti gyűjtemény vezetőjét.

Cselédek, summások, szakmányosok

2004-ben nyílt meg „Cselédek, summások, szakmányosok” címmel állandó néprajzi és helytörténeti kiállításunk Mezőhegyes várossá avatásának tizenötödik évfordulója alkalmából. A belterületről és a majorokból származó régi munkaeszközök, használati tárgyak, bútorok mellett a cselédvilággal kapcsolatos képanyagot, szövegeket, interjú részleteket vetítünk projektor segítségével. A tárgyak képi hátterét adja háromszáz képből álló digitalizált képeslapkiállításunk is, mely Hollós László és Ifj. Kerekes György gyűjteményéből készült. A néprajzi anyagot Hollós László tanár, igazgatóhelyettes és Tarkó Gábor gyűjtötték. Erdélyi Imre, Id. Hári József, Hegyi Pál, Kádi László, Lőrincz Tibor, Mály Ida, Marosváriné Almási Teréz, Tarkó Mihály, Torma József, Tóth Kálmán és még sokan mások adományoztak tárgyakat a kiállításhoz.

Számítógép történelem

"Számítógéptörténelem” című kiállításunk volt a harmadik, amely 2004-ben készült el. Janovszki László informatikus, tanár szakmai tanácsai és az általa írt vezetők segítették Tarkó Gábort magángyűjteménye bemutatásában. Az ideiglenesre tervezett kiállítás ma is nyitva áll a látogatók előtt. Az egyik legértékesebb bemutatott darab Tarkó Mihály tulajdona: a hetvenes évek második felében a HUNOR elektronikus számológép még asztali méretű volt, a négy alapműveletet tudta, és nyolcvanezer Forintba (mai értéken mintegy másfél millió Forintba) került. Vakok és gyengén látók számára gyártott különlegesség az Arató András-Vaspori Teréz házaspár által a nyolcvanas években kifejlesztett – az akkori Commodore gépekhez hasonló – Homelab-4 számítógép, mely képes volt beszélni. Fortran nyelven működött az az „ADDO” lyukszalag olvasó, melyet anno a Cukorgyárban használtak. Ugyancsak az egykori üzemből származik a CM5400 típusú, 1981-es bolgár gyártmányú winchester és drive (a cserélhető lemezek kapacitása: 2X2,8 Megabyte, súlya 40 kg). Az asztalokon működőképes, kipróbálható Commodore 16, Commodore 64, Commodore 128 és Amiga 1200 konfigurációk, printerek, plotterek és más hardver-eszközök, Mattel Electronics Intellivision Tv-játék 1979-ből. A HT 1080Z és HT 1080Z/64 magyar iskola számítógépek 1983 és 1986 között készültek (az első „school computer”-ből mindössze 2364 darab készült). Megtalálhatók a Videoton TV-Computerek, PC-konfigurációk, különféle alaplapok, grafikus és hangkártyák, régi processzorok és más érdekességek, számítógépes szakkönyvek, programozói könyvek, folyóiratok (Commodore Világ, 576 Kbyte, Commodore újság, Ötlet, stb.). A kiállítás az abakusztól, a logarléctől és a mechanikus számológépek összes generációjától az első generációs laptopok és palmtopok világáig kalauzolja a látogatót, elsősorban a számítástechnika iránt érdeklődő fiatalabb korosztály körében népszerű. A múzeumban kiállított hardvergyűjtemény egyszersmind a városunkban valaha használt számítástechnikai eszközöket vonultatja fel. A közeljövőben tervezzük szoftver-archívum és mobiltelefon-kiállítás létrehozását, utóbbihoz szponzorokat keresünk. A kiállítás létrehozásában részt vett Mucsi Mária és Setényi "Soma" Sándor. Munkájukat ez úton is köszönjük!

Iskolamúzeum

Elsőként megnyitott, földszinti termünk a majori iskolák életét bemutató kiállításnak ad otthont. A kiállítást Balanyi Miklós nyugalmazott tanár rendezte be, aki maga is negyed évszázadnyi időt tanított a 47-es és a 73-as majorokban. A gyűjtemény anyaga főként a 19. század végéről és a 20. század elejéről származik. Itteni feladataink a gyűjtemény bővítésén túl elsősorban a berendezési tárgyak egy részének restaurálása. Hosszabb távon a termet szeretnénk még hangulatosabbá tenni – például a fénycsővilágítás és a gázkonvektorok korabeli „technikára” való lecserélésével.

Volt egyszer egy cukorgyár

A második földszinti terem az 1889-től 1997-ig működő Mezőhegyesi Cukorgyár kiállítása. A folyamatosan bővülő kiállítás bemutatja többek között a Cukorgyár történetét, szervezeti felépítését, termékeit, a gyártási folyamatot, az üzem termékeit, a gyár dolgozóinak életét, munkaeszközeit. A tárgyak mellett a gyár száz éves történetének fontos eseményeit végigkövető fényképek, dokumentumok kaptak helyet. Többek között műszaki üzemkönyvek, munkakönyvek, vegyvizsgálati naplók, a cégvezetők által használt könyvek, az alapítás és az építkezések dokumentumai, pénztárkönyv kivonatok, újságcikkek, bérleti és más szerződések. A terem anyagának gyűjtése, a volt cukorgyári üzemi konyha emeletéről történt átszállítása és itteni elhelyezése Csilek Istvánnak, Hollós Lászlónak, Tokovics Józsefnek és Dr Vitay Jánosnak köszönhető. A gyűjteményt értékes tárgyakkal gyarapították Hári József, Janecskó György és Tarkó Mihály.

A kis "Vörös Szoba"

Néprajzi tárlatunkkal egy időben nyílt meg „A mezőhegyesi úttörőcsapatok története” című helytörténeti kiállításunk, mely az országban szinte egyedülállóan gazdag. Az úttörőkiállítás Balanyi Miklós nyugalmazott tanár közel negyven éves gyűjtőmunkáját dicséri, aki a kiállítás rendezésében is részt vett. Egykori tanárom, aki a múzeum létrehozásában élévülhetetlen érdemeket szerzett, 2005-ben hunyt el. Személyes tárgyaiból, fotókból életútját bemutató kis tárlatot fogunk rendezni. A kiállítás szocialista gyermekjátékok egész sorát felvonultatja a matrjoskától társasjátékokon át a Videoton Tv-játékig; más technikai vonatkozású tárgyak is szerepelnek, például a Néprádió, ’50-es évekbeli iskolarádió, a Pajtás és Szmena fényképezőgépek, a 73-as majori 4497. számú Ady Endre Úttörőcsapat trombitája és számos érdekesség, a szocialista ipar hétköznapi termékei. Az úttörőmozgalom szinte teljes sajtója az érdeklődők rendelkezésére áll – ma is népszerűek a Pajtás újság Hahota és Kockás című kiadványai. A gyűjteményben a Tábortűz, az Úttörővezető és több újság teljes évfolyamai, sok kötet kommunista irodalom fellelhető. A fiatalabb felnőtt korosztály minden alkalommal nagy érdeklődéssel és élvezettel keresgéli egykori őrsi, raj- és csapatnaplóját, zászlóját, a fotókon igyekszik felfedezni gyermekkori önmagát. A kiállítás anyaga óriási, sajnos nagy része a raktárban kapott helyet – ez az anyag a látogatók kérésére ugyancsak hozzáférhető, kizárólag helyben olvasható. A jövő évben még egy ilyen kis teremmel bővítjük ennek a kiállításnak a kiállítóterét.

Forradalom Kis Budapesten

Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján nyílt meg a mezőhegyesi eseményekről készült interjúkat, a Rákosi-éra fotóit és az 1948-as mezőhegyesi Rákosi-nagygyűlés híradó felvételét, interjúkat, kommunista relikviákat, technikai és haditechnikai eszközöket, korszimbólumokat – több száz tárgyat és dokumentumot bemutató időszakos kiállításunk. Címe: „Mezőhegyes 1956-2006 Forradalom Kis Budapesten”. A kiállítás jelenleg is megtekinthető az intézményben - a nagy érdeklődésre való tekintettel idejét meghosszabbítottuk, majd állandó kiállítássá alakítottuk. Az ’56-os Emlékév alkalmából a folyosó helyreállítását, a gyűjtést és a kiállítás rendezését magam végeztem. Sok esetben ütköztem falakba kutatómunkám során, a forradalmat megélt idős emberek, akikkel jó viszonyt ápolok, most udvariasan visszautasítottak, több odaígért tárgyat nem kaptam meg. 1956-ot le nem írható, meg nem fogható, forráskritikával nem kezelhető érzelmi kavalkád lengi körül. Bonyolultságuk túlmutat az értelmezés korszakos vagy aktuálpolitikai elvárásain és meglehet, a történelemtudomány módszertani lehetőségein is. A kiállítást több mint ötven nagy méretű fotó és több mint száz gépelt oldalnyi vezető szöveg kíséri végig a hosszú folyosón. A fotókon a kultúra (Bogdán Imre színházcsoportja), épületeink („a Gödör”), zenekarok (például az országos hírű Lőcsei fúvószenekar), termelési eszközök (U2-es traktor burgonyaszedővel), iskolai, szakiskolai életképek (kisiskolások és óvodások előadásai, a fekete egyenruhás szakiskolások, a „varnyúk”) és korképek jelennek meg.

Forrás: A múzeum honlapja

 
Lap tetejére
Mentés
Kapcsolódó témák:

    Helytörténet

    Még több a településen: Mezőhegyes
    Mezőhegyesi látnivaló
    Mezőhegyesi szabadidő
    Mezőhegyesi gasztronómia













20Helytörténeti Gyűjtemény Mezőhegyes
Bakancslistába

A tározók az újkőkor, a rézkor és a bronzkor, a római kor, a népvándorláskor, valamint a honfoglaláskortól a török-korig terjedő időszakok gazdag tárgyi hagyatékát mutatják be. Kiemelkedik a Peregi Udvar területén fekvő, hatalmas avar temető leletanyaga – Tarkó Gábor és csapata több ezer cserépedény töredéket, emberi és lócsontokat gyűjtött itt 2002 őszén. Ugyanakkor számos szomszédos vagy kistérségi település területéről származó híres lelet is kiállításra került, mint például Battonya világhírű újkőkori lelőhelye, Battonya-Gödrösök leletanyaga.
Helytörténeti Gyűjtemény Mezőhegyes

    BEMUTATKOZÁS
    NYITVA TARTÁS
    LÁTNIVALÓK

Vasúttörténeti kiállításunk

2008. május 30-án nyílt meg állandó vasúttörténeti kiállításunk, 125 éves lett Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Mezőhegyes állomás. A hatalmas tárlat anyagát Perlaki János állomásfőnök jóvoltából Tarkó Gábor helyezte el az egyik emeleti nagyteremben. A gyönyörű terepasztalt Virág László nyugalmazott műszaki főellenőr készítette, aki egykor a fűtőházban dolgozott. Láthatnak itt két világháború közötti főnöki irodát, bakterházat, várótermet teljes berendezéssel, pályamesteri könnyű vágánygépkocsit, számos dokumentumot és fotót. A technikatörténeti kiállítás megnyitóján Szabó Gyula nyugalmazott vasúti tábornok beszédében „a Közlekedési Múzeum kihelyezett tagozatának” nevezte a termet.

In Memoriam Fekete István

Az gyűjtemény 2005. április 23-án megnyitott tárlatának címe: „Mezőhegyes a boldog békeidőkben”. A Helytörténeti Gyűjtemény új, állandó fotókiállítása a két világháborút – pontosabban az első és a második világháborút – megelőző időszakot öleli fel. A 19. század végéről származó fotóritkaságok és Ifj. Kerekes György képeslapgyűjteményének 19-20. század fordulóján postázott darabjai az első világháború előtti Mezőhegyesre viszik el a Kedves Látogatót. Településünk kiegyezés utáni virágkorának pillanatképeit csodálhatják meg, Kozma Ferenc és Gluzek Gyula nagy generációjának alkotásait – kopott fotók másolatain bár, de eredeti fényükben.

Régészeti kiállítás

Az épület boltozott, történelmi hangulatú földszinti nagyterme Mezőhegyes régészeti kiállításának ad otthont. Az őskortól a török-korig a kiállítás anyagát főleg régészeti terepbejárás során gyűjtötték a Szegedi Tudományegyetem régészet szakos hallgatói, Tarkó Gábor vezetésével, Dr Szatmári Imre régész, főmuzeológus, megyei múzeumigazgató felügyelete mellett. A tározók az újkőkor, a rézkor és a bronzkor, a római kor, a népvándorláskor, valamint a honfoglaláskortól a török-korig terjedő időszakok gazdag tárgyi hagyatékát mutatják be. Kiemelkedik a Peregi Udvar területén fekvő, hatalmas avar temető leletanyaga – Tarkó Gábor és csapata több ezer cserépedény  töredéket, emberi és lócsontokat gyűjtött  itt 2002 őszén. Ugyanakkor számos szomszédos vagy kistérségi település területéről származó híres lelet is kiállításra került, mint például Battonya világhírű újkőkori lelőhelye, Battonya-Gödrösök leletanyaga. A tárgyak megőrzéséért és felajánlásáért köszönet illeti meg Csathó Andrást, a battonyai Molnár-C. Pál Képtár és helytörténeti gyűjtemény vezetőjét.

Cselédek, summások, szakmányosok

2004-ben nyílt meg „Cselédek, summások, szakmányosok” címmel állandó néprajzi és helytörténeti kiállításunk Mezőhegyes várossá avatásának tizenötödik évfordulója alkalmából. A belterületről és a majorokból származó régi munkaeszközök, használati tárgyak, bútorok mellett a cselédvilággal kapcsolatos képanyagot, szövegeket, interjú részleteket vetítünk projektor segítségével. A tárgyak képi hátterét adja háromszáz képből álló digitalizált képeslapkiállításunk is, mely Hollós László és Ifj. Kerekes György gyűjteményéből készült. A néprajzi anyagot Hollós László tanár, igazgatóhelyettes és Tarkó Gábor gyűjtötték. Erdélyi Imre, Id. Hári József, Hegyi Pál, Kádi László, Lőrincz Tibor, Mály Ida, Marosváriné Almási Teréz, Tarkó Mihály, Torma József, Tóth Kálmán és még sokan mások adományoztak tárgyakat a kiállításhoz.

Számítógép történelem

"Számítógéptörténelem” című kiállításunk volt a harmadik, amely 2004-ben készült el. Janovszki László informatikus, tanár szakmai tanácsai és az általa írt vezetők segítették Tarkó Gábort magángyűjteménye bemutatásában. Az ideiglenesre tervezett kiállítás ma is nyitva áll a látogatók előtt. Az egyik legértékesebb bemutatott darab Tarkó Mihály tulajdona: a hetvenes évek második felében a HUNOR elektronikus számológép még asztali méretű volt, a négy alapműveletet tudta, és nyolcvanezer Forintba (mai értéken mintegy másfél millió Forintba) került. Vakok és gyengén látók számára gyártott különlegesség az Arató András-Vaspori Teréz házaspár által a nyolcvanas években kifejlesztett – az akkori Commodore gépekhez hasonló – Homelab-4 számítógép, mely képes volt beszélni. Fortran nyelven működött az az „ADDO” lyukszalag olvasó, melyet anno a Cukorgyárban használtak. Ugyancsak az egykori üzemből származik a CM5400 típusú, 1981-es bolgár gyártmányú winchester és drive (a cserélhető lemezek kapacitása: 2X2,8 Megabyte, súlya 40 kg). Az asztalokon működőképes, kipróbálható Commodore 16, Commodore 64, Commodore 128 és Amiga 1200 konfigurációk, printerek, plotterek és más hardver-eszközök, Mattel Electronics Intellivision Tv-játék 1979-ből. A HT 1080Z és HT 1080Z/64 magyar iskola számítógépek 1983 és 1986 között készültek (az első „school computer”-ből mindössze 2364 darab készült). Megtalálhatók a Videoton TV-Computerek, PC-konfigurációk, különféle alaplapok, grafikus és hangkártyák, régi processzorok és más érdekességek, számítógépes szakkönyvek, programozói könyvek, folyóiratok (Commodore Világ, 576 Kbyte, Commodore újság, Ötlet, stb.). A kiállítás az abakusztól, a logarléctől és a mechanikus számológépek összes generációjától az első generációs laptopok és palmtopok világáig kalauzolja a látogatót, elsősorban a számítástechnika iránt érdeklődő fiatalabb korosztály körében népszerű. A múzeumban kiállított hardvergyűjtemény egyszersmind a városunkban valaha használt számítástechnikai eszközöket vonultatja fel. A közeljövőben tervezzük szoftver-archívum és mobiltelefon-kiállítás létrehozását, utóbbihoz szponzorokat keresünk. A kiállítás létrehozásában részt vett Mucsi Mária és Setényi "Soma" Sándor. Munkájukat ez úton is köszönjük!

Iskolamúzeum

Elsőként megnyitott, földszinti termünk a majori iskolák életét bemutató kiállításnak ad otthont. A kiállítást Balanyi Miklós nyugalmazott tanár rendezte be, aki maga is negyed évszázadnyi időt tanított a 47-es és a 73-as majorokban. A gyűjtemény anyaga főként a 19. század végéről és a 20. század elejéről származik. Itteni feladataink a gyűjtemény bővítésén túl elsősorban a berendezési tárgyak egy részének restaurálása. Hosszabb távon a termet szeretnénk még hangulatosabbá tenni – például a fénycsővilágítás és a gázkonvektorok korabeli „technikára” való lecserélésével.

Volt egyszer egy cukorgyár

A második földszinti terem az 1889-től 1997-ig működő Mezőhegyesi Cukorgyár kiállítása. A folyamatosan bővülő kiállítás bemutatja többek között a Cukorgyár történetét, szervezeti felépítését, termékeit, a gyártási folyamatot, az üzem termékeit, a gyár dolgozóinak életét, munkaeszközeit. A tárgyak mellett a gyár száz éves történetének fontos eseményeit végigkövető fényképek, dokumentumok kaptak helyet. Többek között műszaki üzemkönyvek, munkakönyvek, vegyvizsgálati naplók, a cégvezetők által használt könyvek, az alapítás és az építkezések dokumentumai, pénztárkönyv kivonatok, újságcikkek, bérleti és más szerződések. A terem anyagának gyűjtése, a volt cukorgyári üzemi konyha emeletéről történt átszállítása és itteni elhelyezése Csilek Istvánnak, Hollós Lászlónak, Tokovics Józsefnek és Dr Vitay Jánosnak köszönhető. A gyűjteményt értékes tárgyakkal gyarapították Hári József, Janecskó György és Tarkó Mihály.

A kis "Vörös Szoba"

Néprajzi tárlatunkkal egy időben nyílt meg „A mezőhegyesi úttörőcsapatok története” című helytörténeti kiállításunk, mely az országban szinte egyedülállóan gazdag. Az úttörőkiállítás Balanyi Miklós nyugalmazott tanár közel negyven éves gyűjtőmunkáját dicséri, aki a kiállítás rendezésében is részt vett. Egykori tanárom, aki a múzeum létrehozásában élévülhetetlen érdemeket szerzett, 2005-ben hunyt el. Személyes tárgyaiból, fotókból életútját bemutató kis tárlatot fogunk rendezni. A kiállítás szocialista gyermekjátékok egész sorát felvonultatja a matrjoskától társasjátékokon át a Videoton Tv-játékig; más technikai vonatkozású tárgyak is szerepelnek, például a Néprádió, ’50-es évekbeli iskolarádió, a Pajtás és Szmena fényképezőgépek, a 73-as majori 4497. számú Ady Endre Úttörőcsapat trombitája és számos érdekesség, a szocialista ipar hétköznapi termékei. Az úttörőmozgalom szinte teljes sajtója az érdeklődők rendelkezésére áll – ma is népszerűek a Pajtás újság Hahota és Kockás című kiadványai. A gyűjteményben a Tábortűz, az Úttörővezető és több újság teljes évfolyamai, sok kötet kommunista irodalom fellelhető. A fiatalabb felnőtt korosztály minden alkalommal nagy érdeklődéssel és élvezettel keresgéli egykori őrsi, raj- és csapatnaplóját, zászlóját, a fotókon igyekszik felfedezni gyermekkori önmagát. A kiállítás anyaga óriási, sajnos nagy része a raktárban kapott helyet – ez az anyag a látogatók kérésére ugyancsak hozzáférhető, kizárólag helyben olvasható. A jövő évben még egy ilyen kis teremmel bővítjük ennek a kiállításnak a kiállítóterét.

Forradalom Kis Budapesten

Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján nyílt meg a mezőhegyesi eseményekről készült interjúkat, a Rákosi-éra fotóit és az 1948-as mezőhegyesi Rákosi-nagygyűlés híradó felvételét, interjúkat, kommunista relikviákat, technikai és haditechnikai eszközöket, korszimbólumokat – több száz tárgyat és dokumentumot bemutató időszakos kiállításunk. Címe: „Mezőhegyes 1956-2006 Forradalom Kis Budapesten”. A kiállítás jelenleg is megtekinthető az intézményben - a nagy érdeklődésre való tekintettel idejét meghosszabbítottuk, majd állandó kiállítássá alakítottuk. Az ’56-os Emlékév alkalmából a folyosó helyreállítását, a gyűjtést és a kiállítás rendezését magam végeztem. Sok esetben ütköztem falakba kutatómunkám során, a forradalmat megélt idős emberek, akikkel jó viszonyt ápolok, most udvariasan visszautasítottak, több odaígért tárgyat nem kaptam meg. 1956-ot le nem írható, meg nem fogható, forráskritikával nem kezelhető érzelmi kavalkád lengi körül. Bonyolultságuk túlmutat az értelmezés korszakos vagy aktuálpolitikai elvárásain és meglehet, a történelemtudomány módszertani lehetőségein is. A kiállítást több mint ötven nagy méretű fotó és több mint száz gépelt oldalnyi vezető szöveg kíséri végig a hosszú folyosón. A fotókon a kultúra (Bogdán Imre színházcsoportja), épületeink („a Gödör”), zenekarok (például az országos hírű Lőcsei fúvószenekar), termelési eszközök (U2-es traktor burgonyaszedővel), iskolai, szakiskolai életképek (kisiskolások és óvodások előadásai, a fekete egyenruhás szakiskolások, a „varnyúk”) és korképek jelennek meg.

Forrás: A múzeum honlapja

 
Lap tetejére
Mentés
Kapcsolódó témák:

    Helytörténet

    Még több a településen: Mezőhegyes
    Mezőhegyesi látnivaló
    Mezőhegyesi szabadidő
    Mezőhegyesi gasztronómia














 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

 

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »